Szlovákia-Ebed
Ebed Párkánytól 6 km-re nyugatra a Duna bal partjának közelében fekszik. Ebed mellett ömlik a Dunába a Muzslai-patak, melyhez itt csatlakozik az Ebedi-csatorna. A falutól 1,5 kilométerre északra halad a Párkány-Komárom közötti 63-as országút, melyről két leágazáson is megközelíthető. A községhez tartozik a burkolt úton csak Párkányból megközelíthető Ebedi puszta (Obidská pustatina).
Nyugatról Muzsla, északról Kőhídgyarmat, keletről Párkány, délkeletről Esztergom, délről Tát, délnyugatról pedig (néhány száz méteren) Nyergesújfalu határolja. Déli határát a Duna alkotja, mely egyben államhatár is. A községterület északi részén keresztülhalad a Párkány-Érsekújvár közötti 509-es út és a Pozsony-Budapest vasútvonal is.
Ebed története
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek, de találtak temetőket az Avar Kaganátus korából és a [[11. század|11]]. - [[12. század]]ból is. A község első említése [[1237]]-ből származik, ekkor birtokosa az [[esztergom]]i káptalan volt, amely még [[II. András magyar király|II. András]] királytól kapta adományként. A község azonban nyilvánvalóan sokkal korábbi alapítású. A 12. század második felében már állt temploma, amely [[1560]] körül pusztult el. [[1438]]-ban [[Albert király]] okelvelében megerősíti a káptalant birtokaiban. Esztergomnak, mint az akkori [[Magyar Királyság]] egyik legjelentősebb városának és prímási székhelynek közelsége a falu fejlődésére is kedvezően hatott. A [[16. század]]ban azonban a sorozatos török támadások miatt hanyatlásnak indult.
[[1570]]-ben a falu két részből, Nagyebedből és az akkor lakatlan Kisebedből állt. [[1593]]-ban elfoglalta a török, de [[1609]]-ben már az esztergomi érsekség birtoka. [[1664]]-ben 50 háztartás volt a faluban. A török elleni harcok következtében elnéptelenedett, [[1696]]-ban pusztaként említik és később is csak ''Faluhely'' megnevezéssel szerepel. A [[18. század]] elején újratelepült, de a kuruc harcok miatt lakossága a korábbinak csak töredéke volt. [[1715]]-ben 41, [[1720]]-ban 39 háztartás volt a községben. A későbbiekben a káptalannak köszönhetően ismét fejlődésnek idult, melyet csak az [[1831]]. évi [[kolera]]járvány akasztott meg. [[1848]]-[[1849|49]]-ben a [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] és [[Vác]] környéki harcok miatt többször volt hadszintér a község területe. [[1876]]-ban nagy árvíz, [[1888]]-ban pedig tűzvész sújtotta.
Vályi András szerint ''"EBED. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkánytól fél óránnyi meszszeségre, Nána, és Muzsla faluknak szomszédságokban, Szentegyházát néhai Illyés Jánós, volt Esztergomi Káptalanbéli Úr építette, és SZENT ISTVÁN tiszteletére szenteltetett. Helybéli Pap (Localis Capellanus) rendeltetett ide 1786. esztendőben. Határja néhol középszerű, de néhol jó termékenységű, fája kevés, legelője elég, szőleje számos, vagyonnyainak eladására alkalmatossága Esztergomban, és a' Dunán; de mivel legelőjének, 's réttyeinek is egy rész elöntetik, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Ebed, Esztergom most Komárom vm. magyar falu, közel a Dunához. Esztergomtól nyugotra 1 mfd. 1134 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja egészen róna, s 1-ső osztálybeli; rétje, legelője kövér; bora elég; halászatja a Dunában, kivált vizára nagy fontosságu. F. u. az esztergomi káptalan. A lakosok birnak 1643 hold első, 821 1/2 hold második osztályu szántóföldet, 343 1/2 h. rétet, 750 1/2 kapa szőlőt."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 1499, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Esztergom vármegye]] [[Párkányi járás]]ához tartozott. [[1976]]-ban Párkányhoz csatolták és csak [[1999]]-ben lett újra önálló község.
Ebed | |
Település: | Ebed |
Lakosság száma: |
1165 |
Polgármester vezetékneve: |
Nagy |
Polgármester keresztneve: |
Tibor |
Polgármester-helyettes vezetékneve: |
Szabo |
Polgármester-helyettes keresztneve: | Zsolt
|
Polgármester-helyettes címe: |
Ing. |
Postacím: |
Obecný úrad |
Utca, házszám: |
Kráľa Štefana 32 |
Település: |
Obid |
Irányítószám: |
943 04 |
Telefonszám: |
036/7582193 |
Telefax szám: |
036/7582187 |
E-mail: | |
Honlap: |
www.obid.sk |
Itt található: Ovoda
: Jednota
: Pósta
: Bicigli zület
: Internetes üzlet
: Kurtul ház
: Polgármester hivatal
: Könyvtár
található két darab presso
: Menzol Bar
: Golya Presso
Fiatalok kedvenc helye: Menzol Bar és Gólya presso
Fiatalok a kocsmakba jarnak,mivel nincs semmi kulturalis helyszin csinálva a számukra ahol le tudnák magukat foglani. Nalunk a fital gyerekek 12ev+ak cigiznek isznak,stb.